Kissé romokban a háztartásom, így jött az ötlet, hogy írok a svájci mindennapokról. (...inkább, mint hogy nekiálljak vasalni...)

Első albérlet kereséskor döbbentem rá, hogy a szokásos lakással kapcsolatos kérdések mellett a mosás is fontos kérdés. Odahaza is éltünk pár évig albiban, mosogépünk saját volt, szóval vagy van a lakáshoz vagy nincs, az albérlő gondja ha nincs sajátja.

Eddigi tapasztalatom szerint Svájcban két lehetőség van: vagy van minden lakáshoz egy mosó-és szárítógép vagy egy közös van. Az első helyen ahol laktunk, 9 lakásos társasházban a pincében volt a mosószoba egy mosógéppel, szárítógéppel és egy jó nagy teregetőszobával. Volt beosztás, hogy ki mikor moshat. Persze megbeszélés alapján be lehetett menni másnak a mosónapján is. Volt egy kis kártyája mindenkinek (én áramszedőnek neveztem) és mikor ment valaki mosni, bedugta a "villanyelosztóba" és máris az adott személy villanyszámlája pergett. Hétvégén sok kantonban nem lehet mosni, hiszen akkor pihenés van, zajokkal nem zaklatjuk egymást. Szuper jó dolog, be is van tartva (kivéve mikor Igyliné ezt másképp nem gondolja...). Az ilyen közös mosószobákban vannak szabályok, amit be is tartanak, mindenki tisztán hagyja maga után a helységet: a mosógép mosópor-és öblítőtartóját elmosva, a szűrőt kitakarítva és a dobot kitörölve, a szárítógépből a vizet leeresztve, szöszöket eltávolítva, a teregetőszobát pedig felmosva hagyja maga után a használója. Soha nem fordult elő, hogy ezek hiányában mentem volna le a mosószobába, mindig izgalommal takarítottunk magunk után ifjabb Igylivel, nehogy bármit is elfelejtsünk. Jelenleg saját mosó-és szárítógépünk van. Szimpatikus volt minden helyen -amit idáig láttam- hogy jó nevű gépeket vesznek. Még meghibásodás nem fordult elő, de valami azt súgja, hogy a tulajdonos nem halogatja el a problémát.

A szemét: no, ez sem túl egyszerű, legalábbis eleinte nagy volt az izgalom a konyhai kuka körül. Svájciak büszkesége az is, hogy az újrafeldolgozható szemét 76%-át hasznosítják. Jó is ez. Konyhai zöldhulladékot a komposztos kukába, papírt a papír kukába, ami nem keverendő össze a kartonnal, amit megintcsak külön gyűjtünk. Van papírgyűjtő nap és van kartonpapír gyűjtő nap. Újság-és egyéb papírokat szépen egykupacba összeillesztve, madzaggal átkötve kell az adott napon kitenni. Láttunk olyat Herr Igylivel, hogy a kitett papír hulladékot nem vitte el a kukáskocsi, mert az nem volt összeillesztve és átkötve rendesen. Erre ráragasztanak egy piros cimkét (mint otthon a "mikulás csomag" a kocsikon) és a papírhulladék elhelyezésének módja van ráírva és hogy milyen feltételnek nem felel meg a csomag. Legközelebb újra próbálkozhat tulajdonosa. Komposztos kukás pedig nem tudom hogy szúrta ki, de egy még csomagolásában kitett kígyóuborkát hagyott a kuka tetején. 
Pet palackokat az élelmiszer üzletekben elhelyezett tárolókba kell visszavinni, nagyjából ezek mellett található az elemgyűjtő is.
Tejes dobozok itt nem szelektív gyűjtik, a nem szelektálásra szánt hulladékok közé kell rakni. Vigyázzunk, aki nem szemetel jól, nagyon magas büntetést fizet, aparátus van a rosszul szemetelő felkutatására (egy szemetesbe dobott blokkból kikutatják a szemét tulajdonosát, több héten át mi külön gyűjtöttük ezért a blokkokat is, merthát idő mire beletanulunk, még a legjobb szándékkal is :)).
Az utcai üveg-és konzervdoboz gyűjtőknél is kamera őrködik, nehogy valaki a zöld üvegét a barna üvegek közé dobja. Néhány helyen van ezek mellett textilgyűjtő is, de évente kb. kétszer van rendes textilgyűjtés is és talán egyszer fém gyűjtés is.

Svájcban azzal inspirálják az embert a szelektív gyűjtésre, hogy nem havi díjas a kuka szállítás, hanem a megtelt szemeteszsákra matricát ragasztunk, amit előzőleg vásároltunk meg. 17 literes a legkisebb zsák, erre egy matrica kell, a 35 literesre kettő, nagyobbaknál van egy kis kedvezmény, a 60 literesre pl. csak három matrica kell. A matricák ára Kantononként (talán körzetenként is) változik, nálunk 20 darab 25 frank. Jó nem elfelejteni a ragasztgatást, mert néhol 10000 (azaz tízezer) frankos, tehát majdnem kétmillió forintos büntetés is kiszabható ezért.

Azt hinné az ember, hogy ezzel kiaknáztuk ezt a témát, de neeeem! Kérem szépen nem mindegy, hogy hova és mikor helyezzük ki a szemeteszsákot! Ahol van konténer, ott persze mindegy mikor visszük le. No, de ahol nincs: ott az (általában) járdára felfestett kék pöttyökre lehet kirakni, a kukaszállítás napján, a megadott időpont előtt egy órával. Nem máskor! Akkor! Nem előtte este, mert akkor éjjel széthordják a macskák és akkor szemét lesz az utcán. Nehéz ebben pontosnak lenni, de annyira jó szokás ez is. Régi lakhelyünkön hétfőn reggel 8-kor jött a kukáskocsi, úgyhogy legalább volt a héten egy nap, mikor Herr Igyli nem késett el a munkahelyéről :).
 

A matricák. Általam ismert matricák itt Svájcban:

• szemétmatrica (kb. 1,25 CHF/17 liter)
• autópálya-matrica, ebből csak egy évre szóló létezik, az összes svájci autópályára jó, 40 CHF (...hmmm, ezt a témát nem folytatom, de gondolhatja az olvasó, hogy mire gondolok...)
• biciklimatrica, ami biztosítást jelent (azt hiszem kötelező) éves díja 5 CHF (bi-bi-bíííí most az egyik áruházban egy hétig 2,5 frank volt... persze pont előtte héten vettünk a két használatban lévő bicónkra 10 frankért, de mikor láttam az akciót vettem egyet a harmadikra is, hátha valamelyik vendégünk menne egy kört...)

Most hirtelen ennyi jutott eszembe a háztartásról, mehetek vasalni :(.