A mai nap slágere egyértelműen a tömeges bevándorlásról szóló népszavazás. Az itteni és a hazai sajtó is írt róla bőven, úgyhogy én csak annyit jegyeznék meg... (irónia ON) mérhetetlenül büszke vagyok, hogy abban a kantonban sikerült letelepednünk, ahol a harmadik legtöbb igen szavazatot adták le erre az indítványra (irónia OFF).
Hogy még egy kis olajat is öntsek a tűzre, a mi mai napunk nagy eseménye életünk első olajtartály-töltése volt. 1900 liter friss, illatos Öko-szupert rendeltünk, mert annyira zöld vagyok, hogy hajlandó voltam frankokat áldozni arra, hogy kénszegény füstöt pufogjon a házunk kéménye. Egy jó nagy tartálykocsi hozta a nedűt, akinek a vezetőjével nyelvileg egy picit nehezen tudtam zöld ágra vergődni. Képzeljétek el, hogy a Verdák Matukája (a magyar szinkronra gondolok főleg) svájci németül beszél. Nos, körülbelül így próbáltunk mi telefonon időpontot egyeztetni múlt héten. Végül azért nagy nehezen sikerült mára lezsírozni a szállítást. A vicc viszont az volt, hogy a pasi egyébként is teljesen úgy nézett ki mint Matuka, mikor megláttam, be is szóltam Frau Igylinek, hogy "Azannya, hát ez tissszta Matukaaa!". Sajnos a két nagy kapafoga nem volt olyan jó állapotban mint a fentebb említett autóé, viszont személyesen már sokkal zökkenőmentesebb volt a kommunikáció, és alapjában véve kedves volt, és végül minden simán ment.