Ifj. Igyli előző héten összekapott egy jó kis influenzavírust, így összesen három napot hiányzott a suliból. Az osztálytársak ill. Frau Igyli elhozták az iskolából a napi tananyagot, de a megoldással jócskán elmaradtunk, úgyhogy ma nekiláttunk a maradéknak.
Először matekoztunk egy adagot. Második osztályról van szó. Leginkább két- vagy háromtagú összeadások százig, három- esetleg négyemeletes számpiramisok, szintén százig.
Volt egy pár érdekesebb feladat is, amelyek kifejezetten az "ügyes" megoldásra szólítottak fel, például:
- Mennyi 1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 + 10 + 9 + 8 + 7 + 6 + 5 + 4 + 3 + 2 + 1?
- Több háromtagú összeadás, ahol az egymás alatti tagok úgy változnak, hogy az első sor kiszámolása után gyakorlatilag triviális a többi, ha az ember észreveszi a szabályszerűséget.
- Hány lehetséges megoldása van egy adott számpiramisnak, amibe előre be van írva néhány szám?
Szóval egész jó kis gondolkodós feladatok voltak. Összességében is elég jó a matek tananyag. Sok a gyakorlatias és a szöveges feladat is. Néha pedig szerintem egészen meglepően nehéz (igaz, külön jelölve) feladatok is akadnak, pl. hogy ha Józsinak kétszer annyi pénze van mint Zsófinak, és összesen 54 frankjuk van, akkor mennyi van egyiküknek, mennyi a másikuknak?
A gyakorlófüzet általában jól érthető, egyértelmű és logikus. Nekem néhány magyarázat vagy feladat furcsának tűnt, de ifj. Igyli ezekkel sem volt gondja, úgyhogy inkább valószínűleg csak máshogyan közelítik meg az adott problémát, mint ahogy mi tettük azt.
Most gyorsan kerestem ilyesmiket magyarul, és ezt találtam, ami őszintén szólva elég béna, nem beszélve a gesztenye "geszten-ye" módon történő elválasztásáról. Ez azért picit necces. Persze remélhetőleg az ennél jobbak vannak azért többségben.
A matek után jött a nyelvtan. Az írással nagyon lassan haladnak, elsőben csak a nyomtatott nagy- és kisbetűket tanulták meg, most tanulják a folyóírást, és gyakorolgatják be őket betűpáronként, vagy rövid szavakkal. Ami érdekes, hogy eleve dőlt betűkkel tanulják a folyóírást. Nemrégiben olvastam, hogy a folyóírás-tanítását is éppen modernizálják, néhol már be is vezették, a Basisschrift nevű találmányt az eddigi Schnüerlischrift helyett. Ez körülbelül úgy néz ki, hogy csak ott kell kötni a betűket, ahol van is értelme, ahol csak megtörné a mozdulat ritmusát, ott nincs kötés. Ez szerintem nagyon klassz.
Amin viszont még mindig leakadok, azok az igék és a főnevek felismerése. Eleve nem könnyű ugye, hogy németül a főneveket mindig nagybetűvel kell írni, így már egy sima diktálásnál kénytelenek felismerni azokat. Ma viszont az egyik feladat az volt, hogy egy többsoros szövegben be kellett jelölni a főneveket, aztán pedig az igéket is! Hopp. Ha jól láttam a neten, magyarországon ez negyedikes anyag. Mondjuk Igyli-fiú elég jól megoldotta a dolgot, egyedül egy mondatnál bizonytalanodott el, ahol az első szó ige volt, majd még kettő másik is követte. Csuda egy nyelv ez, na.
A legviccesebb az volt, mikor Igyli-lányka is bekapcsolódott az ige-létige eszmefuttatásunkba egy "Ich bin gross"-szal, majd gyermekeim heves vitába keveredtek, hogy a klein az valójában klíni, vagy klájn, illetve hogy heraufklettern vagy ufega. Én meg csak pislogtam vigyorogva :)
Hát ennyit ma a tudomány és technika világából.
