Svájcban az a jó, hogy tudja és tolerálja mindenki -nagy része-, hogy ha egy csecsemő éhes, akkor annak azon nyomban enni kell adni, onnan, amiből a természet számára élelmet teremtett. Bárhol, bármikor leülhet az anyuka ellátni csecsemőjét. Láttam olyat Zürich forgalmas helyén, hogy egy fiatal anyukatársam a villamoson elkezdett szoptatni, majd az akció közben leszállt, úgy magán hagyva a gyermekét, végül a megállóban lecsücsültek és folytatódott az evés.
Fontosnak tartottam ezzel kezdeni írásom, sokan azért nem indulnak el sehova, mert az etetések idejét számolgatva már el is megy a kedvük az indulástól.
Megpróbálom összegyűjteni merre jártunk és hogy ezeket a helyeket hogyan lehet megnézni kisgyermekekkel.
Goldau-i állatpark: kicsikkel kihagyhatatlan. Imádják a gyerekek és én is. Egész napos program. Őzikék sétálnak szabadon, simogatni lehet őket, közben gyönyőrű erdős részeken vezet az út.
Technikailag gyerekekkel egyszerű: babakocsival lehet közlekedni, nem mondom hogy könnyű, de simán végig lehet tolni. WC is viszonylag sűrűn van, ingyenesek, aki nem pelenkás is célba tud érni bármikor. Pelenkásoknak 2 nagyobb pihenőnél láttam pelenkázót.
Apropó WC a gyerekekkel: pelenkát is ki lehet cserélni bárhol gyorsan.
Két játszótére is van az állatparknak, szerencsés esetben ott szaladgál a gyermek míg a szülők pihennek a padon. Egy nagyobb mesterséges tavacska is van, ahol nagyjából minden gyerek pacsál és csurom vizes lesz. Ez is jellemző errefelé: gyakorlatilag minden játszótéren van pacsáló, itt ebből nem csinálnak nagy ügyet: "belemész, hát vizes leszel fiam". És ez így is lesz. Két féle szülő van: aki visz száraz ruhát és átöltözteti a gyereket a másik fele meg úgy gondolja, hogy szólt hogy vizes lesz, majd szépen megszárad az a ruha. Egy-két olyan is akad, aki pucéron engedi pacsálni, ezek a szülők valószínűleg még nem interneteztek eleget életükben...
Nagyon jó, hogy van nyársalóhely is. Ha viszünk virslit és hozzávalókat akkor itt megsüthetjük. Fa és sütőrács van helyben, érdemes alufólia tálcát vinni, csak rádobjuk a virslit és kész az ebéd. Amúgy van egy nagyobb étterem is -a nagyobb játszótérnél-, ahol tyúkok és kakasok járkálnak a székek között.
Rajna vízesés: felnőttesebb program, de egy nagyobbacska félkört le lehet írni babakocsival is. Azért babakocsi nélkül itt érdemes cipelni a gyereket, a látvány kárpótól a fájó derékért. A vízesés közepébe be lehet hajókázni, mi voltunk ott a kicsikkel, korán reggel, akkor nem volt akkora a tömeg, de ha sokan vannak, akkor már kínszenvedés a gyereknek ez a része. Szépen körbe lehet sétálni, félnapos és egésznapos programot is lehet szervezni. Parkolás jól szervezetten működik ott (főszezonban persze nem tűnik annak), a parkolóban ingyenes a wc, a vízeséshez közeli már fizetős. A parkolás 5 frank.
Játszótér van.
Santis: zárt felvonó visz fel 2300m-re. Ha lentről nem látjuk a csúcsot, mert felhőben van, akkor el se induljunk: ha egy tál tejbe dugjuk a fejünk is ugyanazt látjuk, csak az nem kerül 40 frank/fő-be. Ha felhőtlen az idő viszont nagyon szép, gyönyörű a kilátás! Gyerekkeknek végig fogni kell fent a kezét, elég szellős a biztonsági korlát. Wc van, babakocsival is fel lehet menni, de szerintem hordozóval jobb. Félnapos program, ha felvonóval megyünk föl és le, bátrak gyalog is elindulhatnak lefele, az oda való ruházatban temészetesen.
A felvonók szomszédságában pedig vásárolhatunk a helyi gazdáktól sajtot, tejet, vajat. A boltban érzett sajtszag szavakkal leírhatatlan, de az ízük nagyon finom. A vaj pedig varázslatos, edelweiss a mintázata, ezzel a vajjal kezdődőtt számomra egy új élet a sütés és reggelikészítés területén. ...gyerekeket gázmaszkkal vigyük csak be, félő hogy a szag hatására az életbe többet nem fogyasztanak tejterméket.
Flumserberg: télen-nyáron. Ha van megunhatatlan látvány, hát ez számomra az. Nyáron telis-tele kirándulási lehetőségekkel, minden étteremnél áll egy trambulin, amit ha nem fogyasztunk is használhatják a gyerekek. Pár helyen pedig hatalmas gumiszőnyeg is van, azaz biztos van valami neve is: gumi, fel van fújva és hatalmas, na szóval, ezen ugrálhat felnőtt és gyerek egyaránt. Ezeknek nincs védőháló az oldalán (tipikus svájci találmány: "leesel, így jártál"), érdemes mezítláb felküldeni a gyereket, úgy legalább rátapad valamennyire :).
Ezen a hegyen télen pedig mindenki megtalálja a magának való pályát: az ingyenes kezdőtől a feketéig (no, azért aki tud már síelni az fizet rendesen...). Ha jól emlékszem gyerekeink 3 éves koruk óta járnak a sísuliba, mindig akadt fiatalabb náluk. Szeretem ezt a helyet, ide minden vendégünket elviszem. Azt is jó, hogy nem egy pénznyelő hely, akár teljesen ingyen is meg lehet járni, bejárni a legszebb kilátású helyet, lehet ugrálni, és ami ritka: ingyen parkolni. Babakocsival is lehet egy kisebb kört írni a Tannenboden-nél, a többi helyre babával télen menjünk, szánkóval :).
Walensee: hajókázós programot is lehet itt csinálni, de ami erről a helyről eszembe jut, az egy gyönyörű út, babakocsival is végig lehet rajta sétálni. Autóval is járható, bár úgy kicsit komplikált: nagyon keskeny és fél óránként változik az egyirányúsága. Egyik félórában erre, a másikban amarra egyirányú :), imádom. Betliserstrasse az utca neve. Két olyan szűk alagúton is kell átmenni, hogy ott rendszerint behajtom a visszapillantó tükröket is. A keskeny út végén gyönyörű a kilátás, Betlis a neve, van nyársalóhely és aki nem riad vissza a hideg víztől az vadfürdőzhet is egyet. Keresztfiam egyszer úszott ott, előtte levette az új szipi-szupi karóráját -tőlünk kapta, svájci :)-, persze ottfelejtette. Két órával később visszamentünk érte és az óra türelmesen várta gazdáját ugyanazon a kövön, pedig járnak arra mások is... Ezt a helyet is szeretem :).
Folyt.köv. ... :)
U.i.: Ez az írásom már több éve keletkezett, azóta persze rengeteg helyen jártunk, de ezekre mind a mai napig rendszeresen visszajárunk (...kivéve a Säntist a rizikós időjárás miatt).
