HTML

Linkek

Friss topikok

  • ciel: akkor ez a "költse gyógyszerre" tipikus esete? (2017.11.28. 11:12) Svájci kedvezmények
  • domar: @igyli: Köszönöm a teljeskörű tájékoztatást:) (2015.07.23. 12:12) Kisokos
  • igyli: @domar: írtam gyorsan egy kis összefoglaló posztot: igyli.blog.hu/2015/07/22/kisokos_312 (2015.07.22. 14:32) Német, mint második nyelv
  • rosal: őszintén nem is vártam más eredményt. Aki műfordítja a locsolóverset, annak minimum 5.5 a németje.... (2015.02.15. 18:02) Az első érdemjegy
  • csimar: Nem tudom ki a nagyobb HŐS!? Pici Igyli, hogy ilyen ügyesen megoldotta ezt a helyzetet vagy Ti, h... (2015.01.16. 12:55) Mélyponton

igyliék svájci kalandjai

2009.12.28. 22:05 igyliné

Meglepetés

December 21-én leballagtam a postaládikánkat megnézni, nyitottam az ajtaját és egy nem várt meglepetés volt benne: egy kis csomag szépen becsomagolva.

Sietve mentem vissza a lakásba, ahol Herr Igyli és az ifjabb Igyli lázasan legózott, de a kis csomag láttán megállt a levegő: ki az aki ajándékot küld nekünk? Ide?

Kérem szépen, a helyi nőegylet egy gratuláló levelet küldött újszülött gyermekünkhöz és egy kis ajándékot, rózsaszín pelenkakendőt, cica hímzéssel és a kislányunk nevével. A nőegyletnek persze nem vagyok a tagja, nem is ismerünk itt senkit. Annyira, de annyira jólesett, kedves dolog volt. Meg is kértem Herr Igylit, hogy írjunk köszönő levelet és szeretnék a nőegyletbe tartozni :).  (...azt persze nem tudom mit fogok ezzel kezdeni, meg egyáltalán mi is az a nőegylet, de akik ilyen figyelmesek, azokhoz én menni akarok).

 

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://igyli.blog.hu/api/trackback/id/tr71629346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez okos és hatékony toborzási módszernek látszik, amivel mindkét fél jól jár :) Mondjuk kíváncsi lennék honnan tudtak róla?

Erről jut eszembe egy kérdés. Még nem vagytok kint nagyon régen, de hátha tudtok válaszolni.

Van egy olyan elméletem, hogy nálunk nagyon kevés a működő, jó közösség.

Nem vagyok vallásos és alapvetően ellenszenvvel figyelem az egyházak tevékenységét, de azt látom, hogy a vallásos közösségek némelyike nagyon jól működik, az egyház ilyen szempontból hiánypótló. Tóthzoli közösségépítő tevékenységét viszont tiszta rokonszenvel figyelem, őt is kicsit hiánypótlónak tartom :)

Szóval a kérdés, hogy ez ilyen Magyarország-specifikus dolog vagy globálisabb? Vélemény?
Huh, ez fogós kérdés. Az elméleteddel egyetértek, meg a vallásos közösségekről írtakkal is.

Ami itt nagyon feltűnő, az az, hogy gyakorlatilag alig látni embereket. Nyilván ez egy kis falu, de pl. Kreuzlingenben is sokszor ez volt a helyzet.

Szóval rejtély, hogy hol, és mivel töltik az idejüket, de a néhány sétáló-futó-bicikliző-lovagló emberen kívül pl. a játszótéren alig van valaki. Ugyanezt mesélte egy másik itteni kis faluban élő ismerős is, ők is meglepődtek, hogy mennyi gyerek van az oviban, és egyébként soha nem látni őket.

Szóval lehet valami abban, amit mondanak, hogy az itteniek elég zárkózottak.

Viszont elég sok egyesület van, még itt a faluban is van legalább 4-5 (sport meg fociklub, túraklub, meg valami boszorkányegylet, meg a már említett nőegylet, és ki tudja még mik, és a vallásikat még nem is mondtam, az elég erős erre).

Hogy aztán ezek mennyire működnek közösségalakítóként, azt nem tudom, mert ugye elég macerás ez a nyelv, úgyhogy a gyerekprogramokon kívül nem nagyon próbálkoztunk még.

Mi otthon sem éltünk nagy társasági életet, de azért az itteninek határozottan volna hova fejlődni...

Ami viszont érdekes, hogy meglátásom szerint a Magyarok azért közel sem alkotnak olyan közösségeket itt, mint pl. a Brazilok, azért ennek biztosan van oka. (régi szomszédainknak hála, jelenleg több a brazil-portugál ismerősünk, mint svájci :)
De nem csak azért látunk kevés embert az utcán, mert a legnagyobb svájci város is csak Debrecen nagyságrendű? A wiki szerint Zurich lakossága ötöde sincs Budapestének, Kreuzlingen pedig kicsit nagyobb, mint Pomáz... Mondjuk ott én sem emlékszem sok emberre, de amikor átsétáltunk a határon Konstanzba, ott már rendes nyüzsgést találtunk és a kocsmában is sokan voltak.
Bele is írtam a plusz oszlopba, hogy Bp igazi nagyváros :)
Persze, nyilván benne van az is, hogy itt azért sokkal kisebbek a városok, de azért nem csak erről van szó. Például ha hazamegyünk szüleinkhez, akkor ott azért mindig van több-kevesebb élet az utcákon, pedig azok is pici faluk. Julcsi néni megy a boltba, összefut Mariskával, leszállnak a bicikliről és traccsolnak, aztán betársul még egy-két barátnő, szomszédasszony, stb. Szóval még kicsi falukban is van egy kis mozgás. Itt ilyesmi nincs, egy-két embert látni sétálni az utcán, aztán ennyi...

Vagy akár pesten is, míg társasházban laktunk, ott a három-négy épület által közbezárt udvaron egy csomó gyerek szaladgált. Itt a falukban is vannak ilyen soklakásos társasházak, általában van hozzájuk egy kicsi játszótér is, meg szép fű, mégsincs soha senki ott.

Hát igen, ez a nagyváros dolog már ott van nekem is valahogy a listában, azt hiszem.
Lehet valami tök jó helyen vannak ilyenkor, amit ti még nem ismertek :)
Ja, azért próbálunk beépülni, hátha egyszer bejutunk egy ilyen titkos gyűlésre ;-)
@gumizebra: "átsétáltunk a határon Konstanzba, ott már rendes nyüzsgést találtunk és a kocsmában is sokan voltak." :) ez azért volt, mert a határtól sétálva Konstanzban egy kocsmasor vezet, az az utca a kocsmárosoké. Ott mondta mindig Vali néni, aki (már) svájci, hogy "ezek a németek mennyit isznak" :).
Visszatérve a közösségi élet kérdésedre: beletaláltál ittlétünk problémás részébe. Ezt hívom a "valamit valamiért"-nek. Itt vallásos vagy nem, mindegy, én már a Pater nostert is mormolnám, csak közösségbe tudnám végre vinni a fiam.
Tóthzoli közösségépítő tevékenysége engem pedig lenyűgöz, nagyon klasszak Mindketten!
"átsétáltunk a határon Konstanzba, ott már rendes nyüzsgést találtunk és a kocsmában is sokan voltak." :) ez azért volt, mert a határtól sétálva Konstanzban egy kocsmasor vezet, az az utca a kocsmárosoké. Ott mondta mindig a szomszéd néni, aki (már) svájci, hogy "ezek a németek mennyit isznak" :).
Visszatérve a közösségi élet kérdésedre: beletaláltál ittlétünk problémás részébe. Ezt hívom a "valamit valamiért"-nek. Itt vallásos vagy nem, mindegy, én már a Pater nostert is mormolnám, csak közösségbe tudnám végre vinni a fiam.
Tóthzoli közösségépítő tevékenysége engem pedig lenyűgöz, nagyon klasszak Mindketten!
A problémás részébe vagy az egyik problémás részébe? Óvoda különben nem jó, mint közösség?

Nem lenne jobb egyébként egy nagyobb városba költöznötök? Gondolom drágább lenne, de nem érné meg?

(Jogos a "mindketten": Timcsi egy Tündér :) )
Problémák mindig akadnak mindenfélék, de azt hiszem, ez az egyik legnagyobb kérdés.

Józan ésszel nyilván nem lehet elvárni, hogy egy év után ugyanolyan társasági életet éljünk, mint otthon, és azt hiszem, hogy ez csak nagyon kicsit függvénye a város méretének.
(Kreuzlingen sem volt jelentősen más, az annál is nagyobb városokat viszont már tényleg egy kezemen össze lehetne számolni)

Óvoda egyébként csak négy éves kortól van, előtte nagyon elképesztően drága fizetős megoldások léteznek, illetve a Krabbelgruppe-szerű heti egy-két órás összejövetelek, de ahogy Igyliné meséli, az itteni Krabbelgruppe-ban nincs igazán program, így az csak amolyan "együtt-lézengés"...
süti beállítások módosítása